A tavaszias időjárás beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban, a napon és rövidesen jön a várva-várt nyaralások időszaka, amikor benépesülnek a strandok, tengerpartok. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas UV-sugárzás leégést, hosszabb távon pedig bőrrákot okozhat, ám jóval kevesebben vannak, akik tudatosan próbálnak védekezni. Dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvos azt tanácsolja, amennyiben lehet, kerüljük a napozást, mi több, amennyiben lehet, 11-16 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon, de ha mégis, akkor mindenképp védjük a bőrünket fényvédő hatású termékekkel.
– Az UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású. Napozáskor mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük a melanóma kialakulását?
– Nem mindegy, mikor, milyen órában, napszakban tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr úgynevezett fototípusán is (ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra). A világos, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrű személyek akár 5–10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, amikor az UV-sugárzás a legintenzívebb. Náluk a melanóma (festéksejtes bőrrák) kockázata is nagyobb. Nem-, vagy nehezen barnuló bőrűek (akik rendszerint világos bőr-, haj- és szemszínűek) ezért ne napozzanak és ne akarjanak mindenáron barnulni, figyeljenek a bőrük jelzéseire. Továbbá magasabb a melanóma kialakulási kockázata azoknál is, akiknek sok pigmentált anyajegyük van, illetve akiknél elsőfokú rokonnál (szülő, testvér) előfordult melanóma. Nekik szintén kerülniük kell a napozást és a szoláriumozást is. Alaptanács, hogy mindenki kerülje a direkt, tűző napsütést a 11–16 óra közötti intervallumban, ezekben az órákban ne tartózkodjunk szándékosan a napon. Óvakodjunk a napégésektől, ezek különösen ártalmasak, és nagyban növelik a melanóma kialakulásának a kockázatát.
– Milyen naptejet használjunk, hogy az hatékony védelmet nyújtson?
– Az SPF-faktort illetően, a hatékony védelem érdekében, legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros UVB-sugárzást.A napnak kitett bőrfelületet mindig kenjük be legalább SPF 30 jelzésű fényvédő termékkel (naptej, napkrém, -spray, stb), ami mintegy pajzsként védi a bőrt az UV-sugarakkal szemben. Ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használjuk a fényvédőket, valóban hatékonyak. Figyelembe kell venni, hogy a fényvédőket 20 perccel a napon való tartózkodás elkezdése előtt szükséges felvinni a bőrre. Fontos a megfelelő mennyiség is, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges az alapos védettséghez. Napon tartózkodás alatt kétóránként be kell kenni a bőrt, erős izzadás esetén még gyakrabban, illetve közvetlenül úszás, fürdőzés, törülközés után.
– Gyerekek számára ajánlott magasabb faktorú naptejet beszerezni?
– Ajánlott kimondottan gyerekek számára kifejlesztett termékeket választani, ezek megbízhatóbban védik a kicsik érzékenyebb, vékonyabb bőrét. A speciálisan gyerekek számára készült termékek egyébként mindig SPF 50+ jelzésűek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy gyerekeknél 6 hónapos korig nem ajánlott a fényvédők használata; ugyanakkor féléves kor után fényvédő használata mellett is ajánlott kerülni a tűző napot.
– Akinek sok az anyajegye, annál nagyobb kockázatot jelent a napozás, vagy a napon való huzamosabb tartózkodás?
– Nagyszámú pigmentált anyajegy valóban nagyobb melanómakockázatot jelent. 20 pigmentált anyajegy egyébként teljesen átlagosnak számít, 50 fölötti számú anyajegynél mondhatjuk, hogy sok. A karokon, illetve a napnak nyaranta rendszeresen kitett testrészeken (az arc, kézfej, lábfej, dekoltázs) idővel azért jelenik meg egyre több aprócska barna foltocska, kis anyajegy, mert az UV-sugárzás nyáron szinte folyamatosan serkenti a pigmentképző sejteket. Ezeket az aprócska anyajegyeket, illetve a többi anyajegyet is érdemes évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni, valamint figyelni az esetlegesen bekövetkező változásokra: aszimmetria, több szín, elmosódó szélek, 6 mm-nél nagyobb átmérő vagy a növekedés, változás jelezhet rosszindulatú átalakulást.
– A strandszezon beköszönte előtt sokan mennek szoláriumba azért, hogy amikor a strandon fürdőruhát kell magukra ölteni, ne legyen “tejfehér” a bőrük. Ártanak-e ezzel a bőrüknek?
– A bőrrák és a szoláriumozás között egyértelmű kapcsolat van. Az utóbbi évtizedekben a huszas és harmincas éveikben járó nőknél a szoláriumhasználat miatt emelkedett többszörösére a melanóma előfordulási gyakorisága. A fiatal, melanómával diagnosztizált nők túlnyomó többsége szoláriumhasználó. A 30 évesnél fiatalabb szoláriumhasználóknál hatszor nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma.
– Milyen következményekkel járhat, akár hosszú távon, a leégés?
– A leégés, de egyébként maga a napozás és a szoláriumozás is, mivel UV-terhelést jelent, első helyen áll a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, vagyis a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulhatják meg magukat. Gyerekkori hólyagos leégések például megduplázzák a későbbi melanóma kockázatát. A gyakori UV-expozíció nemcsak a melanóma, hanem más bőrráktípusok, a bazalióma és a laphámrák kockázatát is bizonyítottan növeli. A leégések emellett nagyban felgyorsítják a bőröregedést, amely megnyilvánul a bőr gyorsabb ráncosodásában, érdes foltok, bőrpigmentáció, májfoltok, kitágult hajszálerek megjelenésében.
Menyhárt Borbála