📸 Maris Cristian Daniel
Hozzávetőleg ezren vettek részt március 15-én, pénteken az RMDSZ helyi és megyei szervezete által megszervezett postaréti megemlékezésen, amelyre a a Maros megyei nyugdíjas klub és a Marosvásárhelyi Felsővárosi Református Egyházközség Nőszövetsége Kossuth kiflit és kokárdákat is készített.
A rendezvényen elsőként Tuzson Attila, a katolikus iskola lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szabó László református lelkész mondott áldást.
A Bolyai Farkas Elméleti Líceum, valamint a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum volt diákjainak, illetve a Marosvásárhelyi válogatott zenekar előadása kölcsönzött ünnepélyes hangulatot a rendezvénynek.
„Közös sikerünk kulcsa az egység”
Nagy Zsigmond alprefektus Marcel Ciolacu üzenetét olvasta fel. A kormányfő üzenetében úgy fogalmazott, közös sikerünk kulcsa az egység, a jövő mindannyiunké, etnikai hovatartozástól és származástól függetlenül. Mint írja, ez a nap nemcsak az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem emlékét őrzi, hanem arra is emlékeztet bennünket, hogy együtt többet érhetünk el, mint külön-külön, és hogy az egységünk a közös sikerünk kulcsa.
„Egyetlen magyar sincs egyedül”
A megemlékezés keretében Both Hajnal magyar konzul tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, amelyben azt hangsúlyozta, a magyar nemzet ma is Jókai Mór 174 évvel ezelőtti szavaival tudja kifejezni azt, hogy mit kíván: Legyen béke, szabadság és egyetértés!
„A forradalom és szabadságharc napjainak fényében tisztán látjuk, merre vezet ma a magyar nemzet közös útja. 1848 hőseihez igazodva mi is olyan világot akarunk, amelyben békében és biztonságban élve nemcsak szabadok, de szabad magyarok is lehetünk, ezért ahogy ők is tettek, úgy nekünk is ellent kell állnunk minden olyan külső nyomásnak és belső megosztási kísérletnek, amely veszélybe sodorná, amit közösen építettünk. Engedjék meg, hogy a ’48-as forradalom évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket és megköszönjem azt a határokon átívelő összefogást, ami ismét bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.„
„Ne a fejünk fölött döntsenek mások, rólunk!”
Vincze Lóránt Európai Parlamenti képviselő beszédében a felerösődő nacionalizmusra is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy többször bizonyosságot nyert, hogy a magyarok érdekét csak a magyarok tudják képviselni.
“A történelem megtanított bennünket arra, hogy a minket érintő kérdésekben nekünk kell döntéseket hoznunk. Június 9-e, a választások napja erre ad alkalmat. Minden magyar ember tenni tud azért, hogy továbbra is legyen hangunk Európában, és legyen erőnk Erdélyben. Az erdélyi magyar politikai szervezetek megegyezése fontos és értékes. Együtt kell cselekednünk, hogy a közösség megőrizze eszközeit, ne a fejünk fölött döntsenek mások, rólunk! Továbbra is legyen, aki kiáll az erdélyi magyarokért Brüsszelben, Bukarestben és Marosvásárhelyen.” – mondta Vincze Lóránt.
„Győzzenek a magyarok!”
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nemrég leköszönt elnöke, Péter Ferenc a Maros Megyei Tanács elnöke, arra kérte az egybegyűlteket, hogy kövessék a márciusi ifjak példáját.
„Álljunk ki bátran a mi igazunkért, nézzünk szembe a jelen kihívásaival, és ne feledjük, hogy az összefogásban rejlik az igazi erő. Június 9-én mindannyian tenni tudunk azért, hogy továbbra is legyen hangunk Európában, és legyen erőnk Erdélyben. Legyen ez a nap az örök szabadáságvágy és a remény újjászületésének ünnepe. Ne csak elődeink nemes cselekedeteire emlékezzünk, hanem tegyünk hitet a reményteljes jövő megteremtése mellett is. Csak így építhetünk egy olyan társadalmat, amely méltó elődeink áldozatához és bátorságához. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – mondta Péter Ferenc.
„Tanuljunk a 48-ból”
Soós Zoltán polgármester beszédében azt hangsúlyozta, március 15-én a jövőt is fürkésszük, de óvatosan tesszük, mert egyetlen dolog az, amiben biztosak lehetünk: bármennyire is kiterjedt egyéni szabadságunk, közösségünk szabadsága nem egy sziklaszilárd építmény. Mint mondta, azt is megtanultuk, hogy kisebbségben mindig résen kell lennünk: készen arra, hogy megvédjük azt.
„Régen azt mondták, hogy ne engedjünk a 48-ból.... 175 év múltán azt mondanám: tanuljunk 48-ból. Tanuljunk meg legalább két dolgot, mert akkor jó esélyünk van arra, hogy sorsunk ne csak elszenvedjük, de alakítsuk azt. Egyrészt 1848 márciusa azt hozta el, amiről manapság néha megfeledkezünk. Az egymás melletti kiállást és az összefogást. A megemlékezéseken ritkán szólunk róla, de az ellentét szinte kibékíthetetlen volt a szabadságharc szereplői között. Ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a kormányban vagy a harcmezőn vállvetve küzdjenek a közös célokért, a közös ellenfél ellen. Mert felismerték, hogy félre kell tenni mindazt, amiben nem értettek egyet, és arra összpontosítottak, ami igazán fontos.” – mondta Soós Zoltán.
A rendezvény zárásaként koszorúkat helyeztek el majd a magyar és székely himnuszok eléneklésével követően meghívták a jelenlevőket az esti Könyv és gyertya díjátadóra, illetve Szalóki Ági koncertre.
