Az emberi viselkedés érdekelte, mégis mesterségesintelligencia-kutató lett a marosvásárhelyi születésű Éltető Noémi, akivel a terület fejlődésének előnyeiről és hátrányairól beszélgettünk.
Noémi, Richard Feynman brit tudóstól származó idézettel magyarázta azt, hogy miért fogalmazódott meg benne ennek a területnek a kutatása és az, hogy milyen formában találtathatja a pszichológiai tanulmányait az algoritmusok világával.
„Csak akkor értek valamit, amikor meg tudom építeni”
„A mesterséges intelligenciát nem azért fejlesztjük, hogy az emberektől elvegyük a munkát és mi csak hátradőljünk és lustálkodjunk. Én azzal a hittel tekintek az emberekre és a munkámra, hogy az emberek szeretnek dolgozni.” – hangsúlyozta Noémi.
Noémi szerint az is lehet, hogy ezer év múlva elképzelhetetlennek tartják, hogy valamikor embereket arra kényszerítettek, hogy táblázatokat töltsenek ki, vagy más ismétlődő munkát végezzenek, amikor az emberi agy olyanokra képes, hogy verseket írjon vagy zenét hallgasson vagy színdarabot írjon, vagy kitaláljon új kutatási témákat. Ha már megvagyunk a mesterséges intelligenciával, akkor fejtsünk meg más titkokat a világban.

„Az én célom az, hogy olyan munkákat delegáljunk mesterséges intelligenciának, ami nekünk túl könnyű vagy túl repetitív. Például egy sablonos levél megírása, ami mindig ugyanúgy kezdődik és ugyanazzal a mondattal zárul. Az én emberi potenciálomnak a pazarlása. Leírja a ChatGPT és nekem több időm van arra, hogy a kreatív részét találjam ki annak a levélnek, ami majd tényleg megfogja az üzenet címzettjét.”
A mesterségesintelligencia-kutató, kérdésünkre elmondta, nem tudni egyelőre, hogy a rendszer fejlesztésének a határa, az a bizonyos „csillagos ég” hol van. Egyelőre azon van a hangsúly, hogy legalább egy emberszintű intelligenciát elérjenek. Noémi szerint az emberi intelligencia jelenleg a lehető legelképesztőbb formája az intelligenciának, de tudományos körökben vannak erről viták. Az emberi rugalmasság az ami elképesztő, és ezt próbálják most mesterséges intelligenciába átültetni.
Ha évtizedek vagy évszázadok alatt ki tudnak alakítani egy az emberével egyenértékű mesterséges intelligenciát, még nem mondhatják, hogy az a plafon, mert az embernél sokkal-sokkal magasabb intelligenciát el lehet képzelni elméletben.
Olyan rendszerről beszélünk, ami gyorsabb mint mi, amit nem korlátoz a memóriazavar, vagy az a fizikai hordozó, mint amilyen az embernek van. Idegsejtjeink vannak, az idegvezetésnek van egy sebessége. Ezt tudja fölülmúlni a technika. A sebessége már most is megvan bizonyos számítógépekben, de el lehet-e képzelni az embernél kreatívabb lényt is?
Többet kell beszélni arról, hogy milyen hatásai lehetnek a mesterséges intelligencia fejlesztésének
Éltető Noémi MI-kutató szerint sokan tartanak attól, hogy egy adott pillanatban az ember elveszíti a hatalmat a mesterséges intelligencia fölött, de ez a veszély még nem fenyeget. A Chatgpt például nem tudja, hogy mi zajlik a világban, azt tudja, hogy hogyan keressen információt és milyen szavak kerüljenek egymás mellé, hogy azok értelmet nyerjenek.
A nagyobb veszélyt ma a hamis információterjesztés jelenti, azt ugyanis lehet mesterséges intelligenciával generálni. A hozzáértők számára azonosítható, ha az a bizonyos információ nem embertől származik, de ebben valós veszély van. Erről sokat többet kellene beszélni mit a filmekben látott robotokról, akik legyilkolják az embereket.
A németországi Max Planck Intézet kutatói, akiknek a köreibe tartozik Éltető Noémi is, ma azon dolgoznak, hogy az ember számára természetesnek tűnő egyszerű dolgokra tanítsanak meg robotokat. Például: járni.