Január 6-a Vízkereszt, más néven a háromkirályok, vagy a napkeleti bölcsek ünnepe. Az egyik legrégebbi egyházi ünnepünk a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, legtöbben ilyenkor bontják le a karácsonyfát is.
Míg a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyházak január 6–7-én ünneplik a karácsonyt, nálunk ez a nap éppen a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, s azt, hogy ezentúl jöhet a farsang. A nyugati kereszténységben január 6-án a vízkeresztet ünneplik, ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot. Az ünnepi liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Ekkor emlékezik meg az egyház ugyanis Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről is.
A kereszténység ehhez kapcsolódó emlékeinek számos részét őrzik ma is népszokások. A magyar név a víz megszentelésének szertartásából származik. Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak.
A katolikus egyház tömjént és vizet szentel ilyenkor, de nem is olyan régen még az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka is. Ma is élő hagyomány a házszentelés, amely vízkereszt napján vagy annak környékén történik a katolikusoknál: a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap a ház vagy lakás helyiségeibe. Végül a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot”.
Régen a házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap pedig krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
Vízkereszt napján szokták leszedni manapság is a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz ünnepe.