Minimalista díszlettel és technikával több évtizede játszik teltházas előadásokat a Hahota színtársulat. Ennek a titkáról is faggattam Puskás Győzőt. Közben beszéltünk a nagyon gazdag kabaréirodalomról, a közönség szerepéről a bohózatokban és arról is, hogy vannak-e, voltak-e véletlenek a társulat életében.
Aki csak a színpadról ismeri Puskás Győzőt, a mindenkori kisembert, „Salamon Bélát” látja benne, így már színpadra lépésekor hahotázásba kezd a közönség. Magánemberként is egy csupaszív, optimista, vidám ember, aki az „egyszerű” nézővel is úgy áll szóba az utcán, mint régi ismerőssel.
Mi a sikerük titka?
Az interjúban elmondja azt is, hogy számára a színpad és a nézőtér olyan, akárcsak egy nappali. Szeretetgyűrű veszi körül. Családja helyett család a közönség.
Első előadásaikat a Maros parton, összeeszkábált színpadon játszták és gyakran az eső szakította félbe a darabot, kergette el a közönséget. Azért imádkozott, hogy legalább egy alkalommal léphessenek fel fedél alatt, valódi színpadon. És megtörtént. Nem egyszer, több mint 2000-szer – mondja Győző.
Az idei, És akkor mi van? című szilveszteri kabarét dr. Kovács Levente rendezésében viszi színre a társulat. Közel 80 előadást terveznek Erdély szerte.