✍️ Rákóczi Kinga
November 7-én, Kecskeméten mutatták be hivatalosan azt a felhasználóbarát és bármilyen keresőből működtethető programot amit W. Szabó Péter mesterségesintelligencia – kutató, informatikus álmodott meg. Balla Attila magyarországi közgazdásszal és Zalaba Dávid magyarországi pénzügyi szakemberrel együtt bocsátották útjára a négy nyelven beszélő szoftvert.
Aki ismeri, tudja, hogy W. Szabó Péter a nem konvencionális beállítottságú informatikusok közé tartozik, óriási fantáziát lát a mesterséges intelligenciában. Ma már a terület kutatója. A Tengr.ai alapítója. Vele beszélgettünk az elköteleződéséről, a programról, a célokról és arról, hogy tud-e próféta lenni valaki a saját hazájában.
„Pár évvel ezelőttig inkább a felhasználóiélmény – kutatás irányában keresgéltem, és eljutottam addig, hogy könyvem is jelent meg UX témában (Packt Publishing, 2017), de igazi hivatásom az AI-ban leltem meg. Abból is a gyakorlatba ültetésben. Az elmúlt 80 évben a matematikai alapokat lefektették, nem is hiszem, hogy abban tudnék én nagy újdonságot mondani, de remélem, hogy ezek alapján olyan megoldásokat tudok hozni, amik megkönnyítik az emberek életét, mint például a képgenerálón a Tengrai Image AI is.”
Arra a kérdésünkre, hogy honnan jött az ötlet a Tengr.ai-ra, elmondta: múlt évben elkezdett foglalkozni a képgeneráló AI-al, mint kutatási terület, és először egy felhasználói felületet szeretett volna az akkor megjelenő modellek fölé, hogy több emberhez eljusson (múlt évben még jobbára parancssorból vagy Jupyter Notebookból esetleg Google Colabből kellett futtatni ezeket, így az informatikusok egy szűk rétegén kívül sok emberhez nem tudtak eljutni). Azonban hamar szembesült azzal, hogy sajnos sok problémát nem lehet AI-ból megoldani.
„Amikor a Csíki Székely Múzeumtól kaptam jó minőségben digitalizált Nagy Imre és Nagy István műveket, elkészült az első kiállítás is a múlt évi Digitális Székelyföld Konferencia alkalmából. Aztán a KIFÜ Komondor szuperszámítógépe lehetővé tette, hogy olyan hardware-en tanítsunk, amiről az amerikai startupok egy része is csak álmodik.„
Ez cenzúrázatlan képgeneráló – mondja Péter – a világ minden országában használják, és letaszítja a trónjáról a cenzúrázott Midjourney-t. Úgy tűnik nem is vagyunk olyan messze ettől technikailag, de nyilván a globális marketing és ismertség nem csak a technikától függ.
„Én hiszek abban, hogy a gépi tanulást, az AI-t a kultúra szolgálatába lehet és kell állítani. Abban is, hogy nem mindegy, hogy ki és mire tanítja a gépet. A közhiedelemmel ellentétben a gép se nem jó, se nem rossz, se nem liberális, sem pedig konzervatív. Kimondottan a tanuló adathalmazban visszaköszönő értékeket közvetíti tovább, ez pedig az embereken múlik.”
Azt láthatjuk, hogy az OpenAI és a Midjourney a cenzúrázott woke-kultúra mellett tette le a voksát. Ha tőle függ, szeretne alternatívát is mutatni – mondja Péter majd hozzáteszi, hogy ezzel szerencsére az üzlettársai, Balla Attila és Zalaba Dávid, valamint a fejlesztő csapat is egyetért.
Nem tart-e attól, hogy ha nem megfelelő kezekbe kerül, akkor akár ártani is lehet a programmal?
„De igen, pont ezért mindent megteszünk, hogy cenzúrázatlan maradjon, de ugyanakkor ne lehessen ártani vele. Ez látszólag ellentétben van, de vannak megoldásaink erre. Mi a szavakat nem cenzúrázzuk, nincs olyan, hogy beírsz egy szót és kitilt a rendszer, mint Midjourneynél. Viszont ha valaki mondjuk deepfake-et szeretne, akkor nem lesz tökéletes az arc, elég jó lesz egy meme-hez, de nem elég, hogy valakit félrevezessen. Ugyanígy, ha egy beteg ember mondjuk meztelen gyereket promptol, akkor felöltöztetett gyereket fog kapni. Ezen módszer előnye, hogy sokkal nehezebb is megkerülni, mert ha nem adunk egyből abszolút visszajelzést a cenzúra útján, úgy nehéz megtalálni a „körülírást“ ami már működik.”
A szoftver képességeit mutatta be nemegyszer a közösségi oldalán is, elmondása szerint alapvetően nagyon jó volt a fogadtatás.
„a “ChatGPT magyarul” és “Prompters Hungary” Facebook csoportokban nagyon pozitív volt a fogadtatás, az emberek örültek, hogy egy magyar fejlesztésű AI, ami tud is magyarul és lehet a fejlesztőkkel is beszélgetni, szintén magyarul. De szerencsére a nagy több százezres angol nyelvű képgeneráló csoportokban is kezdik használni. Voltak nyilván kétkedők.”
Volt aki szerint ez egy Dall-e, Midjourney vagy más ismert megoldás “másolata”. Ezeknek szoktam ajánlani, hogy próbálják ki előbb. Volt egyetemi tanár, aki “kiszámolta”, hogy Kelet-európában nem lehet AI-t tanítani. Mikor átküldtem a KIFÜ Komondor technikai specifikációját (ami amúgy publikus) akkor rájött, hogy tényleg lehet. DGX architektúra a legfejlettebb a világon, és hogy a Komondorban is A100-as videokártyák vannak az Nvidiától. Az OpenAI a ChatGPT mögött levő GPT-3.5-turbo és 4.0 modelleket is A100-as videokártyán tanította. Szóval ebből a szempontból nincs lemaradva Magyarország, sőt nagyon előrelátó dolog volt AI fejlesztésre alkalmas szuperszámítógépbe fektetni.
Senki sem próféta a maga hazájában?
„A mesterséges intelligencia Szoboszlai Dominikja„- ként említi Pétert az Index, de megcáfolható-e a bibliai eredetű mondás miszerint „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.”, kérdeztük
„Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nagyon sokat tanultam Londonban arról, hogy működik egy startup, mikor a WhatUsersDo-nál lettem igazgató, és arról is, hogy működik egy skálázható, kvázi bárhány felhasználót kiszolgáló rendszer, amikor meg a mostani Flutter Inc-nél senior manager. Ezt a tudást akkor nehéz lett volna megszerezni Erdélyben. Ugyanakkor mindig az volt a célom, hogy hazatérjek és ez sikerült is. Sőt, most úgy érzem, hogy kimondottan előny számomra, hogy nem vész el a startupom a több ezer Amerikai és Britt AI startup között, így több médiafigyelmet kaphat, több konferencián adhatok elő, stb. A már említett Komondor szuperszámítógépről nem is beszélve. Az egyelen valódi hátrány, a VC-k és angyalbefektetők hiánya, de szerencsére más kezd lenni opció itthon is, nyilván nincs annyi pénz és annyi befektető, mint Amerikában, de azért vannak ígéretes megkeresések, és találtam angyalbefektetőket is, viszonylag hamar. De a legfontosabb, hogy itt tudtam egy olyan csapatot építeni, amivel a nemzetközi piacon versenyképes AI startupot tudtam indítani, fejvadászok és HR költségek nélkül, simán ismertségi alapon.”
W. Szabó Péter, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban érettségizett, a Sapientia EMTE kommunikációs szakán végezte egyetemi tanulmányait és a Petru Maior egyetemen szerzett mesteri oklevelet. A Városi Tanács tagja. Ugyan Gyergyóalfaluban született, de választott lakhelyeként Marosvásárhely mellett döntött, így magunkénak tartjuk.