Meghitt ünnepség keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalom áldozataira a marosvásárhelyi Vártemplom mellett felállított kopjafák előtt.
A vasárnap délutáni rendezvényen jelen volt Kelemen Kálmán, a Keresztény Demokrata Fórum elnöke, az RMDSZ Marosvásárhelyi Szervezetének elnöke, egyben a Maros Megyei Tanács alelnöke, Kovács Levente, Soós Zoltán polgármester, Portik Vilmos alpolgármester, városi tanácsosok, illetve tucatnyi marosvásárhelyi emlékező közönség.
Elsőként Kelemen Kálmán, a Keresztény Demokrata Fórum elnöke szólalt fel. Az általa megélt borzalmak a többség számára csupán a történelemkönyvekben vagy hozzátartozói elbeszélésekben jelentek meg.
A börtönévek, a vallatás, kínzás a kényszermunka nyomot hagytak ugyan benne, de erős hite által napjait nem a bosszúvágyra, hanem az Isteni intésre alapozva éli.
Mint mondta, nem könnyű, de Jézus tanításához tartja magát: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket!” (Máté evangéliuma)
Ezt követően Moldován István, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos diákja mondta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményét.
Az RMDSZ Marosvásárhelyi Szervezetének elnöke, Kovács Mihály Levente megemlékező beszédében kiemelte:
És 1956 októberének bámulatos napjaiból legalább három dolgot tanulhatunk. Nevezzük az egyiket a forradalom, a másikat a szabadság, a harmadikat az összefogás igazságának.
„Van a forradalmaknak egy olyan sajátossága, amelyet ritkán tapasztalunk meg az élet más területein, a politikában pedig még ritkábban.
Gyakran elbuknak és mégis győznek. Vagy másképpen: gyakran akkor is győznek, ha elbuktak. Ez történt a modern forradalmak prototípusával, az 1789-es francia forradalommal. De ez történt nálunk is a kiegyezéssel 1848 után. A történelem igazsága, ha kerülőúton is, de érvényre kerül. Ahogy 1956 is beteljesedett 1989 után.„
Kovács Mihály Levente: „Az összefogás igazságát különösen példázza 56 októbere.”
Sokan fértek el a forradalomban, sokfajta törekvés, sokféle szándék, sokféle világnézet. Ami közös volt bennük, az a szabadság, a demokrácia és a nemzeti függetlenség igénye és akarása. Különböző módon, de mindannyian ugyanazt akarták: egy szabad és demokratikus, független országot.
Azt hiszem, ez ismerős lehet számunkra is. Két évvel ezelőtt, 2020 őszén valami hasonló történt Marosvásárhelyen is: sokféle szándék egyesült egyetlen célban. És ha vigyázunk rá úgy, ahogy a szobanövényeinkre vagy a szabadságunkra kell vigyáznunk, akkor meg fogjuk óvni és győzni fogunk két év múltán is.
A rendezvény keretében verset mondott még Bálint Izabella, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XI. osztályos diákja és fellépett a Ludus Tonalis énekkar is.
Ezt követően koszorúzásra került sor, majd a jelenlevő közösen énekelték el a magyar és székely himnuszt. (marosvasarhelyiek.ro)
📸Viorel Salceanu – Nagy