fbpx
Életmód Szociális

Hogyan viszonyuljunk egy sérült gyermekhez?

Valószínűleg sokunkban megfogalmazódott meg már az a kérdés, hogy milyen módon lehet, vagy kell közeledni egy sérült gyermekhez. Fordítsuk el a fejünket? Mosolyogjunk rá, de úgy, hogy az ne tűnjön szánakozásnak?

Kérdéseinkre Csatlos Tündénél, a Piros Orr Egyesület alelnökénél kerestük a választ.

Ne bámulj! Ezt tanították nekünk, és nagy valószínűséggel ezt adjuk tovább mi is a gyermekeinknek.  De mi számít bámulásnak? A mosolygás még belefér? Hogyan közeledjünk?

A félelem kell, valahogy leperegjen az emberekről. Nem ragályos betegek ezek a gyerekek, semmi gond nincs velük, sőt. Akkora szeretet nincs öt felnőttben, mint bennük. Sokkal többet tudnak adni abból a szeretetből, ami bennük van, és nem kell félni tőlük. Azt látom, hogy az emberek félnek, mert nem ismerik, és az ismeretlentől általában félünk. Ezt kell valahogy lerombolni – mondja Tünde, aki maga is egy sérült kisgyerek édesanyja.

Nem föltétlenül félelem, hanem tétova hozzáállás. Az ember nem tudja eldönteni, hogy tulajdonképpen mi is a jó viszonyulás, hol kezdje?

Fotó: FB – Piros Orr Egyesület

Igen. Ami ebben a nehéz, hogy mindegyik gyermeknél más a jó. Például egy autista gyermekhez nem igazán lehet odamenni, ő a saját világában van el. Hozzá másképp kell közeledni mint például egy Down-os gyerekhez,  aki viszont az ismeretleneket is megöleli.

Másképp kell pedig egy olyan gyerekhez aki mozdulatlan, annyira nem tud mozogni, hogy még akár integetni sem tud. Szóval ez a nehéz ebben. Viszonyuljunk valahogy, de nem tudjuk, hogy melyik gyerekhez éppen hogyan.

Hogyan lehetne áthidalni ezt az akadályt? Mi a jó? Hol találunk útmutatót?

Az útmutató a sérült gyermek szüleinek a kezében van. Hogyha a gyerekhez akarsz közel kerülni, akkor szerintem a szülőhöz kell előbb közel kerülni. Mondjuk, hogy te érdeklődő vagy, és szeretnéd megsimogatni vagy valamilyen módon közeledni hozzá, akkor szólítsd meg a szülőt. Kérdezd meg, hogy ki ő? Mi a neve? Mit szeret csinálni? Szerintem mindenképpen egy ilyen laza nyitás kellene, első sorban a szülőn keresztül. Ő megmondja, hogy igen, nyugodtan meg lehet simogatni, vagy azt, hogy beszélhetsz hozzá, de nem fog válaszolni, mert nem tud beszélni – mondja Csatlos Tünde.

Egy őszinte gesztus, érdeklődés. Van tehát megoldás arra, hogy ez a világ élhetőbb legyen: egy oda – vissza nyitás. (marosvasarhelyiek.ro)

Ajánlott bejegyzések

Nagy veszteségek a tej-kifli programban

krakoczi

Csütörtökön kipucolják a Hidegvölgyet!

zkadar

Kinyithatnak a templomok

krakoczi
Betöltés....

Ez a weboldal sütik használatával javítja az Ön élményét. Feltételezzük, hogy ezzel rendben van, de kérésre leiratkozhat. Elfogadás Bővebben