Hamuban sült pogácsa címmel tartottak szakmai napot a mesemondás varázsáról a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében a hétvégén. Az esemény a MOL Gyermekgyógyító program támogatásával megvalósuló egész éves projekt része, amelyet a Kulcs Szociálpedagógusok Egyesülete vezet.
„A projekt neve Hamuban Sült Pogácsa és lényegében az indító eseménye egy hosszabb távú eseménysorozatnak. Azt szeretnénk, hogyha a mesélés, az élő szavas mesélés eljutna a Dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiba és erre önkéntes csoportok alakulnak, Váradon, Szalontán, Szovátán, Árkoson és Dózsa György faluban kezdődik a mesélés több mint 100 gondozásban levő gyereknek. És ezt a mese varázsát szeretnénk átadni azoknak a hallgatóknak is, akik ma eljöttek. És ezáltal reméljük, hogy elindítjuk az óvodákban, iskolákban is az élőszavas mesélésnek a fonalát, de ugyanakkor önkénteseket is szeretnénk toborozni a jövőbeli mesemondásokra” – mondta el Vargancsik Iringó a Kulcs Szociálpedagógusok Egyesületének elnöke.
Zömében óvodai, illetve elemi osztályokban oktató pedagógusok, de pszichológusok, gyógypedagógusok és szülők is részt vettek az eseményen, hogy jobban megértsék a népmesék működési mechanizmusát, olyan apró kis fogásokat tanuljanak el, amelyek által a gyerekeket jobban lekötik mesélés közben. A szakmai konferencián elhangzott, hogy már magzatkortól építő, fejlesztő jellege van a népmeséknek, ezáltal olyan örökséget adunk át, ami az élet kihívásaival szemben ellenálóbbá teszi a gyerekeket. Zámborszky Eszter miskolci mesepedagógus a történethallgatási transz állapotról is beszélt, amikor a gyerekek, de akár a mesemondók is egy meditációhoz hasonló állapotba kerülhetnek. „A jobb és a bal agyfélteke egyszerre működik és a történethallgatása közben a mesehallgató ellaborál. Újból összerakja a képeket, amiket hall, újraképezi ezeket a képeket és azáltal, hogy a két agyfélteke egyszerre működik, ezáltal egy olyan különleges állapotba kerül, ahol teljesen ellazulnak a karjai, leesik az álla, kitágulnak a pupillák és egy téren és időn kívüli helyzetbe kerül, hogy nem tudja, hogy mennyi idő telt el, csak azt tudja, hogy benne van a mesében és ami érdekes, hogy nemcsak a mesehallgató tud ebbe az állapotba kerülni, hanem a mesemondó maga is- mondta a szakember.
A népmeséknek és főleg az élő szavas mesélésnek rendkívül nagy szerepe van a gyerekek fejlődésében, szájról szájra terjed egy olyan hagyomány, fejleszti a képzeletet és a kreativitást. Az egy éves projekt, ezzel a konferenciával indult, de minden gyermekotthon környékén már ezen a héten elindulnak a képzések, hogy aztán heti rendszerességgel élőszavas mesefoglalkozásokat tarthassanak az önkéntesek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában élő gyerekek számára. A gyerekek által írt mesékből és rajzokból meséskönyvet adnak ki.