A jelek szerint a 2019-es iskolai év első féléve sem telhetett el nyugodtan a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumban, ugyanis két per indult az iskola ellen. A perekről dr. Tamási Zsolt iskolaigazgatót kérdezte a népújság.
A 2019-ben indult két perbe az Unirea Főgimnáziumból egy sor román tanuló lépett be, hogy az érintettségüket és sérelmeiket bizonyítsák. A szeptemberi tárgyalásokon kizárták a diákokat mindkét perből, arra hivatkozva, hogy nincsen érintettségük, és így perképességük sem. Egy ideig párhuzamosan folyt a két tárgyalás, majd a 95-ös esetében történt meg, hogy miután 2019. október 15-én letárgyaltuk az általunk emelt kifogásokat és az ügy érdemi részét is, a bíróság 29-én kellett volna eredményt hirdessen. Ezt azonban nem tette meg, ugyanis egy formai hibát talált: a perbe fogott intézmények közül (a tanügyminisztérium, a miniszter és a katolikus iskola) a minisztert nem értesítették szabályosan a tárgyalásról. Ezt a formai hibát kellett kiküszöbölni, így egy újabb időpontot írtak ki november 28-ra, de hiába értesítették a minisztert, másodjára sem jelent meg. Valamennyiről azt állapította meg, hogy törvénytelenek, de a mai napig sem indokolta meg, hogy miért. Ebből kiindulva sem tudjuk elképzelni, hogy minek az alapján hozta meg a döntést, de mindenképpen várjuk az indoklást, hogy fellebbezni tudjunk a határozat ellen, amely nem jogerős, és lévén alapfokú döntés, az iskola működését nem befolyásolja. A november 28-i tárgyaláson jelentette be a tanügyi tárca jogásza, hogy indokolt lenne más városba áthelyezni az ügyet, mert ő is úgy érzékelte, hogy nem tanácsos Vásárhelyen folytatni. Ha a kérésnek helyt adnak, nem Vásárhelyen megyünk tovább ezzel a történettel.
Az október 25-én tartott tárgyaláson november 8-ra ígérték a határozatot, november 15-én kizárták mind a szülők, mind a Népi Mozgalom Pártjának és a Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek a perképességét, és felperesként az Unirea Főgimnázium maradt a perben. Ebben arról kell döntenie a bírónak, hogy kér-e alkotmányossági kivizsgálást a kormányrendelet kapcsán vagy nem. Ha kér, akkor az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, hogy az iskola alapítására vonatkozó kormányrendelet alkotmányos-e vagy sem. Ebben az ügyben is kértük az áthelyezést a legfelső bíróságtól, ahol a kérést iktatták, de tárgyalási időpontot nem írtak ki. A minap a vásárhelyi fellebbviteli bíróságon kértük, hogy halasszuk a tárgyalást, de úgy néz ki, hogy január 15-én, szerdán a fellebbviteli bíróság az elhangzott érvek mentén készül eldönteni, hogy továbbengedi-e az ügyet az alkotmánybíróságra.
– Az iskolaalapítás körüli vita idején Klaus Iohannis államfő is beavatkozott az ügybe; miért tett feljelentést az alkotmánybíróságon?
– Akkor a szenátus jóváhagyta a törvény segítségével való iskolaalapítást, amit az alkotmánybíróság 5-4 arányban alkotmányellenesnek nyilvánított. Azután következett az a változat, amely alapján valójában újra létrejött 2018-ban a katolikus iskola: a gyámintézet kezdeményezésével az ARACIP-ellenőrzés után kiadott minisztériumi rendelettel, amelynek folyamatára akkor senki sem kért alkotmányossági óvást, és amikor az engedélyt kiadták, már eltelt az idő, és nem is kérhettek. A felperesek ezért választották azt az utat, hogy a nekik okozott kárt és az iskolát létrehozó okirat törvénytelenségét bizonyítani tudják, mert azok alapján kérhetik az alkotmánybírósági kivizsgálást. Amíg az alkotmánybíróság nem állapít meg alkormányellenességet, addig az iskolát nem lehet megszüntetni, s ha az alkotmányossági kifogást visszautasítja, a teljes per, jogalapját veszítve, tárgytalanná fog válni.
forrás: népújság.ro