December 1. – a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak azonban gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, mert ha az akkori ígéreteknek érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne.
„Pedig az ünnepek azért vannak, hogy az egyszerű emberek megállhassanak, találkozhassanak, örülhessenek. Marosvásárhelyen a hétköznapokban együtt dolgozunk, képesek vagyunk egymás elfogadásra, kíváncsiak vagyunk egymás véleményére, a nemzeti ünnepeinkben azonban nem tudunk osztozkodni. Pedig számtalan olyan ember van itt a mi marosvásárhelyi életünkben, akik anyanyelve különbözik a mienktől, és ismervén őket, nyitottságukat és emberségüket, jó szívvel kívánjuk nekik, hogy ünnepnapjuk legyen teljes és méltóságteljes” – hívja fel figyelmünket közösségi oldalán, Soós Zoltán Marosvásárhely polgármesterjelöltje, hogy hogyan is lenne teljes a legnagyobb román állami ünnepnap.
„Mi marosvásárhelyiek arra kell törekedjünk, hogy az év minden napja egymás megismerését, elfogadását és segítését szolgálja. Nem csak két külön élő, de közös otthonunkat, Marosvásárhelyt építő közösséggé tudjunk válni. Barátommal, Vasile Cazanna, a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójával ünnep-, és hétköznapokon is ezért dolgozunk. Ezt kívánom minden marosvásárhelyi román embernek az ország nemzeti ünnepén” – tette hozzá.
Amíg erre sor kerül, lássuk, miként fogalmazta meg az erdélyi magyarság viszonyulását az eseményhez Willer József képviselő egy 1932-ben, a bukaresti képviselőházban elmondott beszédében – “(…) A magyar nép testvéri szeretetben és békességben akar élni az ország többi népével. És mi, a magyar nép választott vezetői, képviselői soha nem is hirdettünk mást. Még lojalitási nyilatkozatokban sem volt hiány akkor, amikor erre kellő idő és alkalom volt. Ámde az ilyen nyilatkozatnak csak akkor van értéke, ha őszinte és el is hihető. Uraim, vegyék elő józanságukat és nyugalmukat. Ítéljék meg: december elseje éppen úgy örömnapja a román népnek, mint amilyen gyásznapja a magyar nemzetnek, mert Magyarország katasztrófáját hozta meg. Ha magyar ember december elsején önök elé áll és azt mondja, hogy az ő szíve is tele van örömmel, az ilyen kijelentés merőben ellentétben áll az emberi természettel és éppen ezért kérem, hogy ilyesmit ne kívánjanak tőlem (…).”
forrás, fotó | Soós Zoltán facebook oldala